Canberra presented a present

Nem gondoltam volna, h idén még egyszer megajándékoz Ausztrália, de megleptek:)
Alig néhány nap telt el a Melbourne-ből érkezett package után, és lőn, újabb adag prospektus landolt a postaládánkban egyenesen Canberra-ból Life in Australia címmel.
Stílusosabb évzáró gondolatot aligha találhattam volna.
Szeretnénk megtepasztalni, milyen is az....life in Australia. (ízlelgetem, mint egy finom kandírozott narancshéjakkal teli étcsoki kockát:)
Magunknak nagyjából ezt kívánom az egészség mellé. Így, vagy úgy, de sikerülnie kell!!!

Fogadalmak?
Nem tudom ki hogyan áll velük, nyilván ez az időpont a legjobb alkalom elhetározásokra jutni, és szent meggyőződéssé formálni vágyakat. Őszinte leszek, nekem ezek nem mennek, vagy nem tartósan.
Most egyet mégis elhatároztam, holnaptól erősen növelnem kell azon alkalmak számát, amikor kizárólag angol nyelvű adókat nézek a tv-ben. Mondjuk eleve nem túl sok időt töltök tv előtt, de ha már mégis, nincs tovább mese, őrült tempóban kell az agyamba önteni az angolajkúak egyelőre sokszor követhetetlen fordulatait. Mert kérem, angol felső ide vagy oda, egy film nézése angol felirat nélkül még nem csak lezsibbaszt, de fel is bosszant, és tükröt tart elém, h lám, lám hülye vagy(ok).

Holnap második évébe fordul a blogom, izgalmas érzés, és folytatom, semmi kétség!
Addig is...

reményeket beteljesítő, varázslatosan boldog új évet hozzon mindenkinek az új év, aki értékes perceit áldozza blogom olvasására.
Záporozzanak a vízumok ránk, és akik kint vannak, azoknak pedig hozzon az új év állampolgárságot, vagy amire vágynak:)

Majd jövök még 2011 summary-vel is.
next time

xmas

Furcsa, hogy eltelt egy év. tavaly ilyenkor még csak merész álomnak tűnt mindaz, amiért idén már jó sok mindent tettünk, de továbbra is leginkább álmodozunk. Tavaly karácsonykor került a fa alá az első -NatGeo - könyv Ausztráliáról, amit azóta hány-de hányszor elővettem, és olvastam újra-meg újra. Nem tudom megunni.

Mostanra készen állnak a sütik (a mai napomat kicsit túlvállaltam ezekkel), és talán Beni korán elalszik, és csomagolhatom az ajándékokat is.

Ezúton rövidre szabtam a bejegyzést és annyi maradt hátra, h 

szívből kívánok mindannyiótoknak nagyon boldog karácsonyt őszinte szeretettel!:)

Budapesten most havazik, és egész nap cudar hideg volt. AU-ban meg nyár van...Miért is ne vágynánk oda? :)))

263112

A fenti számsor egy kód.
Network administrator fedőnéven fut,
státusza high availability (at this moment...)

az úgy történt, h Laca tegnap nagy lelkesen hívott, hogy képzeljem el, van SA state sponsored migration list-jén van egy occupation, ami gyakorlatilag ugyanazt fedi, mint a legelső kódon beadott skills assesment-ünk. Pusztán árnyalatnyi eltérések vannak ennél (nyilván azért is fut külön kód alatt). Az első ugye a 263113 volt, vagyis ez a tesója neki. Sztem:) Az első szakmaelismertetésünk ugye megvan, sikeres, csak éppen az azon a kódon beadható state sponsorship helyek teltek be, mire mi megkaptuk. sit:(. Erről akkoriban írtam is.
Aztán volt egy másik kódra egy próbálkozásunk, ami sikertelen volt, ez érthető is, kicsit elsiettük a nagy elkeseredésben, de mindegy is.
Aztán most itt van az új felfedezés, ami halkan mondom esetleg új esély arra, hogy közelebb kerüljünk egy lépéssel...
Az időzítés abból szempontból nem szerencsés csak, h az ünnepek miatt szünetel a munka az ACS-nél is, de addig van ideje a papíroknak kiérni Zolihoz. Persze ez újabb skills assessment, ami újfent plusz költség, de ezen ne múljon, ha sikeres volna, akkor azt hiszem visszamenőleg a sokszorosát is áldoznánk rá.

Mit is jelent(het) mindez?
És most következik utazásunk HA-földre, a feltételezések országába. Öveket bekapcsolni, jó utazást kívánok:)
Nem akarok babonássá válni, de most azért gyorsan lekopogom a dolgot, h el ne kiabáljam.
Szóval, ha ezt az új kódot elfogadják, (jan 3 után max 6 héten belül)
és még nem telik be addig a beadható igények listája,
akkor beadhatnánk az igényt állami szponzorációra SA-ba (előzőhöz 2 hét)
és ha az is megvan,
akkor PR vízumra (tavasszal....???)
Így hatékony lépéseket tehetnénk azidő alatt is, amíg az újabb IELTS vizsgára várunk.
Megjegyzem fenti forgatókönyv esetén nem kell(ene) újabb IELTS, akkor tud apa a szakmai vizsgákra koncentrálni, h minél több tudását és tapasztalatát lepapírozza. Ezt csak megerősítették bennünk tanult és tapasztalt AU-ban élő kedves kapcsolatunk, ahogyan azt is hangsúlyozták, h üres várakozásra nem szabad időt pocsékolni, minden nap számít.:) jelentem, megfogadjuk!

Emellett persze pályázgatunk is. Azt sem adjuk fel.
És ha mindez a fent nagyon visszafogottan vázolt opció nem a mi utunk volna, akkor maradhatnak az eddigiek.
Reménynek nem utolsó:)
szorítsatok!

Melbourne has knocked in my door ;)

Nagyon kellemes meglepetésben volt ma részem.
Úgy látszik AU is akar minket, és néha, amikor a mi -külső szemlélő számára látványosnak mondható- aktivitásunk épp alábbhagy, akkor meg a hőn áhított célország nyújtja a kezét:)

Délelőtt csengettek, DHL-es futár áll az ajtóban. Nem értettem, h miért, hisz épp nem vártam semmi küldeményt. Név, cím egyeztet, és az alapján pedig én volnék a címzett, nem tévedés.
Hatalmas doboz, bár súlyra elhanyagolható, sok-sok papír az oldalán, de még mindig nem láttam, h ki is küldte...
Aztán, amikor kinyitottam, akkor esett le, h Victoria állam (igen személyesen:)) volt olyan kedves, és küldött két posztert és egy brosit Melbourne-ről és Victoria államról. A poszterek miatt volt a hatalmas doboz, vicces, h nem akarták, h sérüljön, ezért még csak nem is hengerbe tekerve tették bele a dobozba. Persze irgalmatlan mennyiségű pufi-pattogós műanyaggal körítve mindez. Majd jól lehett pattogtatni:)

Apróság mindez, de olyan "égi-jel" félének vettem, lám nem szabad csüggedni, down under gondolnak ránk:)

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem a véletlen sodorta hozzánk a csomagot, hanem jó rég regisztráltam Victoria állam honlapján, ahol lehetett ilyen starter kit-et kérni postán. Én meg persze kértem, hisz az milyen jó érzés, amikor megérkezik. 2-3 hetet írtak céldátumnak, amikorra várható az érkezése, de szerintem 2x annyi is eltelt már. Sebaj, így igazi meglepi volt, és apró örömök az igazán nagyok, úgyhogy ez egy happy day:)

Most aztán majd lehet menni IKEA-ba szép illő keretért, és poszterek a falra. Nagyon szép lesz. Majd fotózom és publikálom.
Ettől még WA is szerelem, sőt egyre az, főként, h Ági kezén keresztül egyre több input jön onnan, ami csak fokozza mindezt, de hagyjuk magunkat, válasszon majd AU, hogy hol akar minket látni, és fejet hajtunk akaratának...
Ezen ne múljon semmi.
:)

above one thousand

Kedves olvasók,
azaz a fentiek alapján azt hiszem bátran mondhatom azt, hogy olvasótábor!:)
A vízumos pár :) mellett amai nap másik híre, hogy átléptük a bűvös ezres számot az oldalmegtekintések számlálóján. W o w! Csak ámulok és bámulok:)

Megmondom őszintén, hogy bár szeretek írni, de sosem voltam még ilyen kitartó, hogy hónapokig rendszeresen írjak egy (a blogokat megelőző időkben) naplót. Többnyire tinédzserkorom felvillanásai voltak, amikor egyet-egyet elkezdtem, és a miből kell készülni másnapra, miből hányast kaptam, és különben is attól, h okos vagyok, miért ilyen ronda topic-okban ki is merültek.
Aztán a modern idők kezünk alá sodorják a billentyűzetet, és lássuk be, adva van egy sajátos élethelyzet is, ami van olyan hosszadalmas, hogy hónapokig (khm, pár év is számolható hónapokban, és így jobban hangzik, nemde?) témája lehet egy blognak, majd aztán abból építkezve még tovább is.
Talán.
Sokan hagyták abba bizonyos pontoknál, vagy tették zárt olvasói kör számára elérhetővé írásaikat.
Öszinte leszek, az elején picit nagy arccal bíráltam őket, most néha már meg-megcsap a szele a dilemmának, hogy mit írhatok ide, ami még személyes, még nem cenzúráztam agyon, még témába vágó, de érdeklődésre is számot tarthat, ugyanakkor hasznos és releváns is. Nem kevés rostán szaladnak át a gondolatok, mielőtt így végzik, mint most ezek, és OLVASHATOD:)
Ugyanakkor ez a blog -úgy érzem-, hogy valamiféle virtuális kapocs a terveinket tartalmazó könyv, és a jelen lapjai között. Valahol számomra is egy fontos menedéke aaz AU-hoz köthető gondolatoknak, vagy még inkább eseményeknek.
És persze újabb-és újabb embereket hoz a látóterembe, ami új élményeket ad, de új tapasztalatokat egészen  biztosan.

Ezresnél
ezekkel
mertem
szemeteket
tesztelve
merengve
letenni ide.

who have succeeded: Zsx2

Van egy blog, amit olvasok, és aminek írói egy nagyon kedves fiatal pár, akik 2009 óta készülnek AU-ba, és azóta sokszor és sokféle módon kellett már bizonyítaniuk, h van türelmük, és kitartásuk véghezvinni a tervüket minden nehézség ellenére.
Zsuzsi és Zsolti azt hiszem ma olyan sorokat olvasott, amire nem nagyon van méltó hasonlat azok tollából, akik még nem éltek át hasonlót, így én is kevés vagyok hozzá, hogy az érzést szemléltessem, vagy a megkönnyebbülés és öröm mértékét szavakba öntsem.

Egy biztos, nagyon szorítottam nekik, mert igazán nyitott, értékes embereket ismertem meg bennük, és őszintén szívből küldöm gratulációmat nekik ebben a formában is.

<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<
Persze nem önzetlenül, remélem hasonló jókat olvasok majd az ő tollukből rólunk a mi visa granted napunkon  ;)))))) (írom mindezt sok-sok szmájlival)

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

and one more!

A magánnyugdíjpénztárakban maradt 102 ezer embernek a befizetését
újfent magához irányítja a kormány, ebből 48 milliárdot remél.
Emlékezetes, tavaly ősszel arról határozott az Orbán-kormány, hogy
idén decemberig a tagdíjakat az államkasszába irányítja, de 2012-ben
már visszaáll a normál rend, és a pénztárba megy a pénz. Ezt az
ígéretét szegi meg most a kabinet, a tagdíjat határozatlan ideig
irányítja magához az állam.


n o  co m m e n t
ill amit írnék az szabadosabb és plasztikusabb volna, mint amit eme fölöttébb szubjektív, de azért neveltetésemnél fogva kulturáltan vezetett blog lehetővé tenne.

one more reason?

Tegnap beszélgettem egy volt kollégámmal. Együtt dolgoztunk évekig, aztán iparágon belül maradva váltott másik céghez nagyjából hasonló poziba. Középvezető, de ez részben mindegy is. Érdekes dolgokat mesélt....Többek között azt, h 20%-kal(!) csökkentették a fizetését 2012-től, és ez a jobbik verzió, hisz sokak nem választhatták ezt az opciót sem, hanem nyilván adott volt a mutual agreement, jobb, vagy szegényesebb csomag melléje és viszlát.
Nem akarok politizálni, egyrészt mert hányok tőle/ük, másrészt mert nem szokásom az első miatt...:) A történések ok-okozatát azonban szeretem ismerni bizonyos mértékig, és azok sokkal inkább gazdasági, mintsem politikai eredőjüket és hatásaikat megismerve, már amennyire ez lehetséges politikamentesen. Ez volna a politikailag naked verzió, már ha létezne ilyen:)
Elgondolkodtam a beszélgetésünk után többek között azon, h milyen perspektívát is találhat ma magának egy ilyen helyzetben lévő menedzser. Nyilván nem lesz  túl motiváló kézhez venni majd az első payslip-et az új kondíciókat látva. Menni máshová? Kicsi a piac, és máshol is hasonló a helyzet. Bankos barátnőm pár hete írt sms-ben ugyanerről, h képzeljem, csökkentik a fzuját.
Szép kilátásaim vannak, ha vissza szeretnék majd térni a céghez...
Mi ez, ha nem újabb ok, amiért úgy érzem, hogy miért is ne tegyünk meg mindent azért, h mielőbb kijussunk? És most nem a majdani gazdagság, gondtalanság és jólét vágyával fűszerezett kolbászból fonva az ausztrál kerítést. Francokat. Pusztán a bizonytalanság helyett, a biztonságért.

further efforts

IELTS ügyileg új csapásra tértünk. Írtam korábban, h milyen sok ötletet javaslatot kaptunk az angol boost-olása, vagy akár sponsor találása kapcsán. Többek között így jutottunk el egy új angol tanárhoz, akit Zsuzsi (aki tudni fogja, h Ő az a Zsuzsi, és nem más:), ajánlott, ezúton is köszi mégegyszer.
Leszögezem, a korábbival sem vol semmi gond, nála felkészültebb, és lelkiismeretesebb tanárral, még életemben nem találkoztam, és a hossszú évek alatt, amíg engem a nulláról a 6.5 IELTS-ig hozott emberileg is nagyon-nagyon megkedveltem. Félig meddig pótanyuka-féle vált belőle számomra. Most azonban mivel a tét elég nagy, úgy gondoltuk, h kipróbáljuk a javasolt tanerőt is, hisz ő kifejezetten IELTS felkészítéssel foglalkozik. Másrészt hátha az új módszerek ugrasztják elő majd Lacából azt a szunnyadó, vagy rejtett fél szintet, ami a 7-eshez kellene...:))
Először arra gondoltunk, hogy idén már hagyjuk pihenni a témát, alig pár hét van, meg az ünnepek, stb, de aztán ahogy felvettük a kapcsolatot a tanárral, végül is be is indult a dolog. Most még soft-osabb a kezdés, aztán majd a vizsga előtti időszakban komolyabb fordulatszámon lehet folytatni.
Szívből remélem, h nincs olyan messze az az elvárt szint, hogy hiú ábrándokat kergetnénk ezzel. Annak örült a tanárnő is, h nem úgy állított oda Laca, h 3 hét múlva lesz a vizsga, és segítsen. Így, h hónapok is vannak rá, bizonyára hatékonyabban fel tudja majd térképeni, h hol vannak a gap-ek, és építkezhet szépen. Nem tűztünk ki újabb időpontot még, tavasszal vmikor április tájában gondolkodunk, ha úgy halad a dolog. Ezzel most nyilván újabb hónapok kerülnek a "várakozás térfelére", de majd visszatrkintve nem is lesz az olyan hosszú:))

Én már-már ott is tartottam a minap, h a diákvízum lehetőségét is kezdtem fontolgatni...na bumm...
talán itt is igaz, h soha ne mondd, h soha...

out of topic

Nem road2au téma, de mivel nagy örömömre egyre többen olvassátok, ami hihetetlenül jó érzés, és ezúton is bátorítok mindenkit a kommentekre, vagy írjatok privátban, ha úgy szimpatikusabb:)

Szóval most kicsit élni szeretnék a speciális social networking-gel, és bedobok egy témát, hátha...

A "takarító néni"-nk (vicces, mert egyidősek vagyunk:)) élete úgy alakult, hogy az 5 éve velük lakó kutyájukat nem tudják tovább nevelni. Nem vagyok felhatalmazva részletek megosztásával, és ha többek között valami az erősségem, az az, h tudom tartani a szám. Szóval van egy közép uszkár kutyájuk, lakásban lakott, nyugodt, barátságos, családszerető, 3 gyerek volt körülötte. Most anyagi és családi okok miatt gazdit keres neki, ám eddig eredménytelenül:(
Ezért írtam le ide, h hátha épp ismertek valakit, akinek jól jönne egy ilyen kutyus (lakó)társnak. Sajnos menhelyre viszik, ha nem lesz gazdija.

Utálom ezt az érzést, h én sem tudom elhozni, de Laca azt mondja mindig, h ha nyernénk a lottón, tuti nyithatnék egy menhelyet...:))

Csak FYI a fentiek, hátha találkozik a supply es a demand.:))

friendly-like support

Tudom, hogy néhány levélváltástól, vagy komment írásától, esetleg egymás blogjának olvasásától még nem váltunk barátokká.
Illúzió volna ilyesmit gondolni.
A közös cél is csak jó kiindulópont lehet ilyesmire. Esetleg.
Mielőtt azonban egy bunkó, érzéketlen arrogáns picsának gondolnátok, a fentieket cáfolva azt kell mondjam, h az utolsó bejegyzésem kapcsán kapott kedves szavak, támogató javaslatok, segítő ötletek hihetetlenül jól estek/esnek, köszönöm mindenkinek ezúton is. Baráti gesztusok.

Olyan ez az AU-téma is, mint a gyermekemmel kapcsolatos dolgok, sokszor csak közhelyesen hangzó mondatokban tudok róla beszélni.

Csak olyanok jutnak eszembe, h ez ilyen kudarcélmények csak erősítik az elhatározást, mert teher alatt nő a pálma...khm, bocs, de muszáj volt, csak, h ozziföldi kapcsolódás is legyen:))

Másrészt a problémákat meg kell oldani, és aztán menni tovább, sem a bekövetkezésük előtt nem agyalni azok majdani lehetséges létén, sem utána rágódni számos "mi lett volna ha"-verzión. Ez sem közhely-mentes tudom, de előre szóltam:)

All in all, bár az időjárás olyan szürke, h az mély depresszió-keltő már önmagában, ennek nem adjuk be a derekunkat, mert ott a helyünk:)

BTL (aka below the line)

Azért nem írtam az elmúlt napokban, mert tudtam, h a következő nagy "esemény" a második IELTS teszt eredménye lesz, hisz lássuk be, sok múlott rajta. Időzítésben leginkább.
A címből könnyen kiderülhet minden olvasó számára, h sajnos nem ma kezdünk el gőzerővel állami szponzorációt útnak indítani Victoriába, mert sajnos nem jött össze a full 7-es eredmény. Megjegyzem nem múlt sokon most sem, de sajnos ez a végeredmény szempontjából teljesen  irreleváns.
Ugye most nem én voltam, hanem Laca, így csak közvetettek az élményeim - bár mélyen vele vagyok e témában is -,és ő a vizsga után a listening/writing párost érezte neccesnek. Akkor babonából nem írtam róla, mostmár megvan az eredmény, úh mindegy.
Szóval az eredmény listening kapcsán tényleg sokkal rosszabb lett, mint legutóbb (8.5 helyett 6.5). Azt mondta, h már az első hanganyag is halál szivatós volt, és vmit nem értett, amit próbált előhívni az agyából, ami persze nagy hiba, hisz addig elszalad úgy 3 válasznyi info, és ha nem kapja magát össze valaki azonnal, mit sem törődve a gap-pel, amit okozott az elgondolkodás, akkor úszhat jó sok megoldás. Na most Laca az, aki ha valamiben, a listeningben és readingben NAGYON jó. Abszolút kihallja amit kell, érti, összerakja. Most a vizsgán meg így benézte. Ez van. Reméltük, h 7-es alá nem csúszik.
A másik a writing volt, amit úgy érzett, h elcseszte, mert valahogy az esszé közben elveszett úgy 15 perc, amit nem használt ki jól, így a befejezésből egy mondat még lemaradt, nem tudtuk, h esetleges más hibákkal együtt ez menyire lesz súlyos. Nem lett annyira, mert  meglett a 7-es.
A speaking okozta neki most a legnagyobb csalódást, mert ahogy a vizsga utáni beszámolómban is írtam, kifejezetten jónak érezte, és igazából ez az egy modul volt, amit a múltkori 6.5 miatt upgrade-elni kellett. Most 6-t kapott, és sajnos nem értjük, h vajon miért.

Az IELTS kapcsán az nekem a legnagyobb bajom, h nem kap(hat)unk visszajelzést, h miért volt szar a teljesítményünk, így nagyon nehéz újrázni, hisz vannak olyan elemek, amiket irtó nehéz fejleszteni. Nem akarom magyarázni  abizonyítványt, nincs értelme, de kedves férjuram magyarul sem fossa a szót, mérnökember, ilyen a mentalitása. Ez olyan dolog, ami ronthat egy speaking teszt eredményén, viszont nehezem változtathat rajta valaki. Ezért is volna jó tudni, h miket hiányoltak.

Fentiek értelmében ismét átrendeződhet a virtuális terepasztal, amin a kirakósunk van a jövőnket illetően. újabb dobás, ami nem volt eredményes, de szerencsére nem estünk ki, csak olyan mezőre léptünk, amin az áll, hogy kimaradunk most a következő körből. Jól jött volna pedig egy szerencsekártya...

A blogokban olvasott hullámhegyek-és völgyek most nálunk is gyökeret vertek újra, már egész nyugisan telt pedig az elmúlt 2 hét...
Most majd leülünk, és amíg nem dobhatunk újra, addig átgondoljuk, hogy mi legyen. Egyre lebeg egy nagy döntési pont  szemünk előtt: AU vagy NZ legyen a célpont?
AU-ba momentán nem vagyunk elég jók. Szar érzés, de ez van. Hiába vagyunk viszonylag fiatalok, tapasztaltak, (több)diplomások, és az angol tudásunk sem 5 és 5.5 között döcög, mégsem elég:( Egy kicsit elszomorító, mert mi meg nagyon szeretnénk, de kamikázevízumokkal nem, lásd diákvízum. Számomra az kamikáze.

NZ-be meg az eddigi kutatásaink alapján már most mindennel rendelkezünk, ami kell ahhoz, h beengedjenek. Eddig erősen Bé terv volt, lehet, h újra kell gondolnunk? Igazából én vagyok  ahunyó, mert AU-ba szerettem bele, és nem vagyok egy csapongós fajta, de hülye sem, úh okos kompromisszumot kell találnunk.

Fel a fejünkkel.
már volt kis sírás, most jöhet az okos gondolatok sorbaállítása.

Esetleg munka találása AU-ban, esetleg szponzorral. Ha valaki tud ilyet, do not hesitate elmondani :DDD

paralells

Sokféle helyen, és sokat lehet olvasni arról, hogy ha kivándorol valaki, akkor milyen fázisokon megy át az idő múlásával, már ami az új környezethez való viszonyulását jellemezheti. Persze ez is lehet eltérő mind lefutásában, mind a tapasztalt "jelenségekben", de így, vagy úgy találkozik vele a (ki)vándor(ló).

Ez Bertók Zoli honlapján elég szemléletesen le van írva, és valóban, jómagam is találkoztam erre való utalásokra a blogokban. Ági végtelenül hosszú  nászút fázisa nagyon tetszett:))

Bocsánat a plagizálásért, de néhány sort a fent említett irodalomból ide is átemeltem, majd alatta kicsomagolom miért tettem:)

Mi a kultúrsokk?

A kultúrsokk általában azon érzések, aggodalmak, ill. tünetek – meglepetés, összezavarodottság, értetlenség, ellenséges érzelmek az új kultúra iránt stb. stb. – együttes leírására szolgál, amelyen minden ember átmegy, amikor egy, az addigi tapasztalataitól eltérő kulturális vagy szociális környezetbe kerül. Ez különösen jellegzetes és jellemző dolog új bevándorlók körében. Elsődlegesen az új kultúrába történő beilleszkedési ill. asszimilációs törekvések kezdeti nehézségei szülik, melyek összezavarják az új bevándorlót, mert felborítják a korábbi viszonyítási rendszerét, és megnehezítik annak felmerését hogy az új társadalomban mi a társadalmilag elfogadott ill. helyes és mi nem. Ez gyakran erős esztétikai és erkölcsi undorral párosul az új kultúra bizonyos vonásaival kapcsolatban.

Nászút fázis 

Ebben a fázisban az egyén gyakran romantikus hozzáállással közelíti meg a régi és az új kultúra közötti különbségeket és az újat csodálatos élménynek fogja fel. Lelkesedik az új ételekért, elcsábítja az eltérő életstílus ill. életritmus, az új szokások, az épületek megjelenése, 

Tárgyalási vagy ellenséges fázis

Napok vagy hetek, de többnyire hónapok elmúltával az egyén egyre nyomasztóbbnak találja az említett kulturális és társadalmi különbségeket. Ebben a fázisban az elutasítás és az elidegenedés érzései az uralkodóak. Az egyén ekkor kezd ráeszmélni arra, hogy a tapasztalt különbségek nem pusztán felszínesek hanem valódiak, mélyek. Már jól megtapasztalta, de még nem képes megérteni ill. elfogadni őket. Előző környezetében szerzett ismeretei már érvényüket vesztették, de az új környezet lényegi megértése (a miértek megválaszolása) még hiányzik. Felfogja hogy minden más, de egyelőre meg képtelen elfogadni ezeket a másságokat, mert valahogy természetellenesnek, helytelennek érzi őket.

Minden rendben vagy hozzászokási fázis

További hetek, hónapok, vagy évek multával az egyénnek sikerül beilleszkednie az új környezetbe, hozzászoknia az új kultúrához, és új rutinokat ill. viselkedési formákat kialakítania. Ettől a ponttól kezdve már nem reagál az új kultúra jellemzőire sem pozitív sem negatív irányban – egyszerűen azért mert már nem érződik új kultúrának. Az egyén ismét az alapvető szükségletekre, a megélhetésre koncentrál, csakúgy mint ahogy a régi kultúrájában tette. 

Fordított kultúrsokk fázis

Ha az egyen visszatér, akár időszakos látogatás, akár végleges visszaköltözés formájában a régi, azaz eredeti kultúrába, gyakran ugyanolyan erős de fordított kultúrsokkon megy át, mint az újba történő beilleszkedés idején. A régi szokások ill. kulturális intézmények idegennek, értelmetlennek és egyenesen idegesítőnek tűnnek, és pontosan ugyanolyan elutasító ill. elidegenedési reakciókat váltanak ki benne, mint amiket az új kultúrába történő beilleszkedés során már egyszer átélt.

Nos,  mindezt azért boncolgattam itt kicsit, mert úgy vélem, hogy ha nem is szó szerint, de az odavezető útnak is megvannak - szerintem a fentiekhez nagyon is hasonló - fázisai.

Kultúrsokkból indul(hat) a legtöbb odafordulás. Eleged lesz. Nem jó, ami van, nem elég jó, ami van, elveszted a perspektívát, nem találod a helyed. A legtöbb minden, ami történik, mind nyomós bizonyítákaivá válnak, h na tessék, ez is csak példa arra, h menni kell innen. stb.

A nászút fázisának én az nevezném ebben a fordított megközelítésben, amikor rátalálsz a vágyott országra/helyre/városra, és csak pozitív dolgokat látsz, olvasol róla. Egy csodavilágnak tűnik, nem is érted, h miért nem ott él mindenki, és a legjobb az, amikor nézed google maps-en a kinti városok utcáit, és már lélekben ott jársz. Felemelő.

Ebben a fázisban az a legjobb, amit egszer egy nagyon kedves barátom fogalmazott meg számomra a mi terveink kapcsán.

Azt mondta, h azért jó nekünk, mert nem (csak) azt tudjuk, h mit nem akarunk, hanem azt is tudjuk, hogy mit akarunk, és az visz előre minket.

Nagyon-nagyon sokszor eszembe jutott már ez a gondolat azóta, és azt kell mondjam, hogy ebben tökéletesen igaza van. Tényleg jó dolog tudni azt is, h mit akarsz.

Tárgyalási vagy ellenséges fázis akkor tapasztalható, amikor elindul a process, és bizony jönnek a nehézségek szép sorban. Időrabló körök, várakozás hegyek, csalódások, és örömök. Újratervezés:) Nem vagy abban iztos, h jól döntöttél, vagy, h sikerülhet, de tovább tolod a szekeret.

Minden rendben fázisba vélhetően akkor lép valaki, ha "egyenesben van" a vízumkérelme. Nincs még mondjuk döntés, de túl van a megpróbáltatásokon, és már "csak" idő kérdése, hogy a pecsét és az útlevél közös nevezőre kerüljenek.

Ebben az elméletben fordított kultúrsokk:)

dr én

elméleti pszihoizé

:)))

retro ad-s

Bocs, h az előző bejegyzésem és ez sem afféle klasszikus informatív tartalommal bír, de bizonyos értelemben ezek is adnak infot. Az előző képekben, ez meg megint máshogyan.

Találtam néhány ausztrál TV commercial-t, vagyis rájuk kerestem a youtube-on. Marketinges volnék vala, bár én nem a kommunikációval foglalkozom (gyes miatt most suspended ez a tevékenység), de a téma érdekel), hanem  product managementtel. Ez azt jelenti, hogy amit a reklámban mutattak, azt sokszor én csináltam - természetesen csak a saját iparágam saját szolgáltatóján belül:)-, ahogyan azt láttatta a reklám, azt nem én követtem el. Plasztikusan ez olyami folyamat volt, hogy ment hosszú hónapokig a termék kialakítása, aztán megszületett, és a reklám az a része volt, amikor felöltöztették az újszülöttet:)

Nos a fentiek apropóján kalauzoltam el magam az auztrál tv ad-ek köré.
Lehidaltam azon, h Snickers hirdetésre bukkantam 1986-ból!!!
Hol tartott Magyarországon a TV reklám akkoriban, és ki a fene hallott a Snickers-ről?

have a break, have a Kit Kat 1978

a musical journey inspired by Australia

So lovely videos...

Enjoy the atmosphere and the music!

...és NZ?

A néhány napja végzett review-t kiegészítettük a hétvégén.

Nem, nem kezdünk el csapongani, és az aktuális napi állapot, vagy egy blogbejegyzés, vagy email, vagy hasonlók alapján erre vagy arra fordítani a vitorlát, ilyesmiről szó sincs.

Annyi történt, hogy a korábban leírt lehetőségeket egy újabbal kiegészítettük, vagyis Új Zéland felé is vetünk egy pillantást elméleti síkon.

Nagyon furcsa dolgokat hoz ki az emberből egy ilyen elhatározás.

Sosem tartottam magam tervezgetős típusnak, vagyis a szónak nem abban az értelmében, ami most történik velünk. A munkám is olyan, h nincs értelme nagyon hosszú időre tervezgetni, persze vannak forecast-ok, meg project planning, meg review-k meg hasonlók...muhaha, sokszor csak azért, h legyen mit újradokumentálni, ha változik valami,. és változik. Ha más nem, akkor a felelős, a szervezet, vagy a roadmap. Szóval nap elején szeretem tudni, h ma mit is fogok csinálni, vagy még pár nap távlatában, de minden, ami ennél messzebbre mutatott, azzal nem nagyon fárasztottam az agyam. Ez most a gyerekkel itthon is működik:)

Au kapcsán azonban ez nem így van. Egy apró elem képbe jön, és iszonyat mennyiségű dolgot kell átpörgetni az agyunkon, h annak akkor mi lehet/lesz a következménye. Komoly folyamatábrákat rajzolhatnánk hozzá:)) sok-sok elágazással... Ez nem olyan terv, amit nem rág meg jól valaki, és nem gyűjti be hozzá a lehetségesen fellelhető legtöbb infot, bele nem számolva számos olyan faktort is, ami egész egyszerűen nem kalkulálható előre.

Megmondom őszintén, h nincs különösebb bajom NZ-vel, de az a furcsa rajongva-vonzódás sem alakult ki. Persze nagyon nem is volt még rá idő:), és továbbra is AU az elsődleges cél, csak megnézzük magunknak ezt a lehetőséget is, és az eddigiek alapján hajszálnyival egyszerűbbnek tűnik. Számunkra legalábbis. Persze itt is hosszas procedúra van, és sok szempontból eltér az ausztráltól, de rövidebbnek tűnik. Ez nem tény, csak a szerzett infok alapján kalkulált dolog.

Nyilván ez fontos előny is lehet, éveket nagyon nem szeretnénk már itthon tölteni, és csak telik az idő.

Hétvégén ellopták a teraszunkról a bicajomat. Nem volt extrém érték, de úgy 150ezerért vettük 5 éve, és én nagyon szerettem. Persze most, h már nincs igenis sok veszett...:((( A rendőrök, akik helyszíneltek, bár normálisan álltak a dologhoz, megjegyezték azért, h na igen, nem jó ilyesmit az udvaron tartani. Mintha az mondjuk nem magánterület volna...Este behozom majd a nappaliba a grillsütőt, a kerti bútort is, nehogy most meg azt pakolják ki a kerítésen át. Szomorú tény, h ez megtörtént, mert ahol lakunk, full kertvárosi rész, és nagyon nyugodt, biztonságos helynek számított. 10 éve élünk itt, semmi ilyen gond nem volt. Itt tartunk most, h a szükség kimozdította ide is az ilyesféle elemeket? Nagyon nem örülök, és amiért ebbe  ablogba leírtam mindezt, annak csak az az oka, h a második gondolatom egyből az volt, h na mégegy ok, amiért nagyon mennénk a másik féltekére....

Újabb IELTS forduló

Tegnap volt Lacának az újabb IELTS tesztje. Nem volt túl feldobva, amikor délben hívott, az írásbeli részek után. A múltkor azokat nagyon könnyen vette, most nem így érzett, és ez frusztrálta.
A szóbeli rész után viszont határozottan pozitívabb volt a beszámolója. Most egy sokkal kedvesebb vizsgáztatót kapott, akivel kedélyes beszélgetésnek tűnt a speaking.

Most nem boncolgatom, h hol milyen feladatok voltak, hisz nem én voltam a vizsgán, majd az eredményről beszámolok szűk két hét múlva. Reméljük, hogy meglesz, amit szeretnénk, szoríts kedves olvasó, Te is! :o ))

review

Tegnap este újra sorba vettük a lehetőségeinket, a realiitásokkal erősen átszőve. A nagyot álmodás így is igaz marad az egész elképzelésre, de a földtől csak nagyon kis mértékben rugaszkodhatunk el, h ne részegítsen nagyon meg a látvány:)
Apropó látvány, és, h miért is került sor review-ra....
Ági az oka mindennek... (:o))
Ági, aki a Go for it bloggere, és aki a családjával a melbourne-i életükről is olyan jól és jókat írt, de képes volt űberelni mindezt. Időközben átköltöztek Perth-be, és tegnapvolt szerencsém az albumában megnézni pár(száz) fotót a városról, a helyről, ahol élnek, egyáltalán az egész hangulatáról. Elképedtem. Leesett az állam. Fantasztikusan és valószínűleg felfoghatatlanul szép az a hely! Mit ne mondjak, beleszerettem azonnal...Ezért is pillantottunk rá arra, h vajh' az eddig méltatlanul mellőzött WA akarhat e minket. Sajnos nem:( Úgy tűnik, h induló helynek nem nagyon tervezhetünk oda érkezést, hacsak valamelyik cég meg nem szponzorál, vagy munkát ajánl, amire lássuk be hangyányi az esély. Ha már górcső alá vettük Western Australia-t, végignéztük alaposan az összes állam occupation list-jét, amit támogatnak, és igazából kettő maradt fenn a rostán, vagy kettő és fél, akik Laca szakmájára fókuszálnak. Ez SA, ugye ez volt az eddigi fő célterület, Victoria -Melbourne, ami nagyon kezdráerősíteni, és a Capital Territory, ami worst case-nek listán maradhat.
Nos ez a shortlist-ünk.
Igazából az épp a héten soron következő IELTS vizsga eredménye fogja valszeg felállítani az aktuálisan értelmezhető prioritási listánkat. Hogy miért?
Ha meglesz a full 7-es eredmény -és ez a cél, ez volna a legjobb scenario-, akkor a legtágabbak a lehetőségek, de maradva a fenti államok berkein belül. Jelen állapotban mi csak azokban rúghatunk labdába..Szal ha each band score 7 Akkor jár a nyeltudásért a plusz 10 pont, és valszeg Victoria felé vesszük az irányt a munkalehetőségek miatt.

Ha nem volna meg a full 7-es, akkor SA marad, mert Adelaide is beletartozik abba a kategóriába, h ha őket választod, plusz pontot adnak (épp 10-et, mint a nyelvtudás említett szintjéért), cserébe van pár kitétel, ami azért nem extrém elvárás. Ez is egy járható út, ebben picit erősebben lehet jelen a munkakeresés, vagy inkább találás:) nehézsége, de ez mind-mind csak az eddig magunkba szívott infok alapján kalkulált dolog, úh efyáltalán nem biztos, h így vna. (Munka kapcsán jelenleg az aktuális végzettségnek/pozinak megfelelő, vagy ahhoz hasonlóról beszélek. Természetesen ez nem jelenti azt, h minden mást kizárnánk, ha valaki mondjuk megkínálna eggyel, sőt. Ezért képlékeny a dolog, egy massza.
ausmassa.)

CT-val egyelőre nem nagyon foglalkoztunk, az csak talonban ott maradt, h tudjunk róla, ha nagyon szorítana a másik kettőben valami...

Ezért lesz az, h VIC kapcsán is mutatok majd  érdeklődést, nem csapongok, vagy nem az aznap látott képek alapján forgatgatom a kormánykereket, sajnos (vagy nem?), a realitás is fűszerezi a levegőt. Sebaj, ettől lesz szép ez az egész.

Javaslatok, állásajánlatok very welcome:)))

Ausztrál invázió :)

A mai nap Ausztráliáé, az már bizonyos:), pedig még kora délután van csak...

Két oka is van:
- ma megérkezett a várva-várt csomagom, egyenesen Adelaide-ből, Kata és Papi hozzájárulásával és segítségével, köszi nekik érte ezen a fórumon is! Még nem "mertem" nekiesni, kibontottam, de az újságokat még nem lapoztam fel, megvárom Lacát is vele, azt hiszem:) Legyen közös az élmény! Úgy kezelem a csomagot, mint egy kincset, csak falatonként fogyasztom majd, hogy jó sokáig tartson az újdonság varázsa.

- a másik oka egy nem várt, de annál nagyobb örömmel konstatált email apropóján került be ebbe a listába. A Go for it bloggerének írtam úgy egy hónapja emailt, itt is emlegettem már őt, hogy mennyire kedvelem a blogját, és, h mennyire azonos a gondolkodásunk, így megkerestem. Eleinte nagyon vártam a válaszát, aztán a mindenféle események miatt picit el is feledtem, h ez egy "nyitott" dolog. Erre ma vár a mailboxomban egy nagyon hosszú, nagyon kedves, nagyon tartalmas, mondhatni nagyon "Ágis" email:)) Köszi-köszi, nagyon nagy örömöt okoztál nekem vele!

Így állunk most.
Közben Laca szétküldött megannyi CV-t AU-ba sok-sok helyre. Kezd Adelaide veszíteni a fókuszból, mert a realitások tolnak minket affelé, h ne zárjunk be látatlanba egyetlen ajtót sem, és hagyjuk azt (is), h esetleg ránk találjon majd a lehetőség. Ha épp ott, az nagyon jó volna, ha máshol, akkor az lesz majd a nagyon jó. No worries...:)))

Skills assessment 2nd round

Azt hiszem, hogy a legplasztikusabban népmesei fordulatokkal tudom leírni a státuszt a szakma-elismertetés kapcsán :)
Van is, meg nincs is, hoztam is, meg nem is, ugye ismerős? ..:o)
Nos, az oka az az, hogy az ACS - megjegyzem jócskán a vállalt határidőn belül - meghozta a döntését a 2. számú skills assessment kapcsán, és sajnos ezt elutasították. Valahol érthető is, meg nem is...(maradva Mátyás meséinél), így aztán vagy egy approved szakma-elismertetésünk, ami pillanatnyilag nem használható a továbblépéshez, tekintve, h a vonatkozó szakma state sponsorship listája betelt. erről írtam már korábban.
És most van egy másik kódon kapott unsuitable eredményünk, aminek pedig még nem telt be a listája SA-ban, bár ez meg fog történni rövidesen, bizonyára.

Érdekes, most nem ütött minket szíven a hír, hisz az első, elfogadott eredmény abszolút él, és ha újra indul a lista 2012 közepén, akkor azonnal adhatjuk is be, úgyhogy nem ment el a hajó, csak tesz még egy két kört nélkülünk, mielőtt visszajönne értünk:)
Így most van jó fél évünk arra, hogy
1/ - Bertók Zoli tanácsára is - munkát keressen Laca akár itthonról, direktben. Ez ugye nem a legegyszerűbb dolog, de az esélye megvan, azt mondja Zoli, h az ICT-ben ez nem szokatlan, főleg, h van szakma-elismerés és IELTS is, ez sokat egyszerűsít az ottaniak dolgán. Na meg hallottunk /olvastunk már olyan történetet, h itthonról telefoninterjúk alapján kapott munkát valaki, és azóta is boldogan élnek kint melbourne-ben.
2/ arra is jó ez az idő, hogy a jövő héten esedékes második IELTS esetleges hiányosságait pótoljuk, ha szükség lenne majd rá. Nem így kell persze nekimenni, h úgysem lesz meg, de nincs akkora időnyomás, ha véletlenül nem vna. Elég rövidre szabta Laca a felkészülést, és nem a leghatékonyabb most talán, bár ezt én csak külső szemlélőként látom, abszolút tévedhetek. Fáradt, sok a munkája, és ráadásul nem tölti fel turbó energiával a munkakörnyezete sem...Arra itt vagyunk mi:)))
3/ Laca pá vizsgát szeretne megcsinálni, ami jól jöhet majd kint, Microsoft-os és Linux témákban, arra is jó lehet ez a pár hónap. Nehéz egyszerre százfelé forgácsolódni, munka, család, IELTS és még azok a vizsgák is...Ez sok így. Legalább az AU-s dolgokban jó, ha lépésről-lépésre tudunk haladni.
4/és lassan a családot is be kéne vonni a tervekbe. Bizonyára az is sok idő lesz, mire kezelni tudják majd, vagy nem tudom. E téren vakon tapogatózom, és nem tudok jó megoldást. Az biztos, ha z ünnepeket ezzel nem kéne borzolni, majd januárban.

Szóval csüggedni -ha volna is okunk -, hisz a hónapok telnek közben, de mégsem ezt az utat választjuk, hanem bízunk továbbra is, és tesszük a dolgunkat.

Everybody wants to be Aussie...:)

Érdekes beszélgetésbe csöppentem nemrég.
Elöljáróban azonban hadd tegyek közzé egy közvéleménykutatást. Te nem szoktál úgy lenni, hogy ha foglalkoztat valamilyen dolog, akkor az valahogy nagyon intenzíven szembejön veled mindenhol? Biztos a tudatalattink miatt van. Arra gondolok, h pl. amikor terhes lettem (nyugi, nem umbrellás témát hozok át ebbe a blogba), akkor valahogy egyre több releváns hirdetés, kép, újságcikk tűnt fel a témában, már akkor is, mikor tudatosan még nem kerestem ezeket.
Na mindegy is.
Most oz-vel vagyok hasonló szituációban.
A minap felhívott a brókerünk (na, ez nagyképűen hangzik kicsit, nem, sajna nincsenek tízmilliók különböző papírokban, csak némi tartalék), szal felhívott, hogy ismertessen velem egy befektetési-megtakarítási formát. Önmagábna nem hangzott rosszul az ajánlata, de amikor mondta, hogy 3-5 éves terminusokról van szó, akkor udvariatlanságnak tartottam volna tovább hallgatni, tekintve, h ha minden jól megy, ezt az időrtávot már más tervek számára tartjuk fent. Így aztán mondtam neki, h momentán nem érdekel, mert más terveink vannak, és h ne csak kibúvnak tűnjön, annyit mondtam, h bár még bizonytalan az időzítés, de külföldi munka miatt nem vágnánk ilyesmibe. Ezzel nem is árultam el sokat, de őszinte is voltam, mert tényleg amúgy normális volt a pasi. Persze ezzel felkeltettem az érdeklődését, és azonnal interjúztatni kezdett.
Hová megyünk, megkérdezheti?
Mondtam, h hová...
Ezzel valami olyan megmagyarázhatatlanul nyitottá vált emberünk, h teljesen elképedtem. Elkezdte mondani, h ő is nézegette már, de igazán mélyen sosem, azonban most úgy érzi, h nincs perspektívája, 36 éves, 2 gyereke van, és hiába dolgozik, a mókoskeréken túl mást nem láts, stb-stb-stb. Hosszasan kérdezett a folyamatról, pár website címét megadtam neki, meg alapvető infokat arra vonatkozóan, hogy hogyan érdemes nekivágni. A végén úgy tette le a telefont, hogy köszönö a hasznos infokat, és reméli nem élünk majd az ajánlatával:)) Meg, h végül én adtam neki tanácsot, nem ő nekem...
Nagyon érdekes élmény volt, hogy egy perc alatt hogyan vált egy idegenből olyasvalakivé, aki egy klub tagságáról álmodozik, csakúgy mint mi, és mennyire hasonló életszakaszban, kvalitásokkal, már ami ezekről kiderült...
Biztos oka van ennek is.

My new blog: Umbrella

Neem, nem azt szeretném bejelenteni, hogy végeztem volna ezzel a bloggal, átgondoltam, nem is így akartam, és most összegyűröm, kukába dobom, majd új lapot fűzök az írógépbe...

Annyi történik csak, hogy szeretném feloldani magamban a confuse érzést, amit egyes beírások kapcsán érzek, vagy emiatt nem is írok.
Érthetőbbé próbálom tenni:)
Ezt a blogot azért kezdtem el írni, hogy az aktuális folyamatát, hátterét, nehézségeit és minden járulékos mozzanatát bemutassam annak, h hogyan lehet az elgondolástól eljutni a vízumpecsétig ezekben az időkben. Persze ebből a folyamatból még nagyon sok csak előttünk áll, ezért úgy íródik a blog, ahogyan az eesmények alakítják. Vagyis nem utólag mesélem el, hogy nálunk hogyan zajlott az az 1-3 év...vagy ki tudja mennyi lesz összesen.
Szóval úgy döntöttem, hogy ez a blog egy dokumentaristább jelleget fog vinni, ami alatt azt értem, hogy a "make the move" eseményeire fókuszál majd. Így nekem is könnyebb lesz, hogy csak a releváns infokat pakoljam bele, és a hasonló cipőben járó olvasó is csak azt a filmet nézi, amire befizetett, nem kell az összes reklámot is:))

Mindezért úgy határoztam, hogy indítok egy másik blogot is, már el is készült az induló site, itt eléri az, akit érdekel. http://umbrellanita.blogspot.com/
Umbrella címet adtam neki, mert mindazt abban fogom leírni, ami AU projekten kívül érdekel, foglalkoztat, elgondolkodtat, vagy csak megtörtént velünk. Ez egy nőcisebb vonal lesz, gyerekkel kapcsolatos dolgokkal, és minden mással, mint egy színvonalas magazin, vagy amilyennek azt képzelem. A cím ezért az, ami.
Nem tudom, hogy milyen gyakran tudok majd írni bele, nem akarom, h a két blog szépen eltűnjön a süllyesztőben, főleg az én elmém által, úh igyekszem majd életben tartani. A road2au eseményeiről úgyis csak akkor tudok beszámolni majd, ha lesznek előrelépések. Aki azt olvassa, velszeg kevéssé érdekes neki, h Beninek hány foga van már:) (majdnem 10 egyébként:)))
Aki meg a másikat is érdekesnek találja, az majd olvassa mindkettőt.

várakozások(kal tele)

Kimaradt most pár nap a blogírásból, mert igazán releváns változásokról nem tudtam beszámolni, bár ez esetben a no news = good news elmélet megállja a helyét:)

SA SSM listán a System Analyst is medium availability-re váltott, ott még tartja azért magát. Reménykedünk, h marad is így, amíg nekünk odaérnek a dolgaink újra. Talán a reménykedés miatt, talán mert az első csalódáson túl vagyunk, most -amikor beszélgetünk róla-, kicsit könnyebben tudjuk kezelni annak a lehetőségét is, h betelhet ez is időközben. 

Szóval várakozunk. Újfent.

Picit elkezdtünk kacsingatni Victoria állam irányába is, h legalább két vas legyen ha nem is a tűzben, de a második legalább a tűz közelében. Melbourne volt az elsőszámú célpontunk, amikor AU szóba került, és elkezdtünk pörögni rajta, csak aztán "rátaláltunk" Adelaide-re, és így ismeretlenül is beleszerettünk. Tekintve azonban, h őrült ütemben telnek be a listáik ICT-ben, jó sok szakembert engednek be, ami talán nem tesz jót a potenciális álláskeresőknek, hisz ha egy szűrőt engedünk a fejvadász cégek honlapján bizonyos kulcsszavakra, akkor Adelaide-ben listáz mondjuk 20-at, addig melbourne-ben 300-at. 

Nem nagyon értjük, h miért nem kötnek ki legalább 6.5 IELTS vizsgát az ICT-s szakmákhoz...

1. abban az iparágban úgyis az angol a kommunikáció nyelve

2. AU-ban meg aztán méginkább:))

úgyhogy az alatt nagyon nem tud labdába rúgni a szakmájában senki. Legalábbis így gondolom. Ez az itthon tanult 6.5 is hangyafing szerintem a kinti való életben, csak arra jó, h az induláskor a napi dolgokat magának intézze az ember, meg mondjuk fél év alatt szívja fel magát rutinos kezdővé, és nem 2 év alatt. Persze ezt utólag tudja mindenki megmondani.

Victoriában pl kérnek 7-es IELTS-et a State sponsorship-hez. Megtehetik, és valszeg van is értelme. Sokféle szempontból nézve is úgy tűnik, h nagyon kell az nekünk is. Vagy a plusz 10 pontért, vagy Voctoria államba bejutásért, vagy, h prioritást kapjunk majd a vízumkérelemnél, ami az állami szponzoráltaknak jár.

Várakozás2

Nov 17-én megy Laca újra IELTS vizsgára. Az előző is ragyogó lett neki, ugye a speaking volt az egyetlen, ami 7 alá kúszott, a többi jóval fölé, így emiatt megy újra. Persze ez szubjektív rész, bárhogyan is nézzük, de nagyon bízunk abban, hogy most magasabbra értékelik majd, és a többi sem megy 7 alá. Benne van ez a szint, az nyilvánvaló, de ő is azt érzi, mint én a vizsga előtt, h vannak azért olyan topic-ok, ahol nehéz vna felsőfokon brillírozni. Meglátjuk. Nagyon bízunk benne, nagyon bízom Benne.

Várakozás3

Aztán jön majd csak igazán a várakozás, hisz mai tudásunk szerint nagyjából egyidőben jár le az új skillls assessment 6 hetes periódusa, és az IELTS eredménye is nov végén várható. Vagy nagyon összejön egyszerre minden, vagy jön a plan B, C, vagy D :)))

Várakozás4

Kicsit off-topic a fentiek szempontjából, de AU-related:)

Kitaláltam ugyanis, hogy szeretnék ausztrál újságokat olvasni. Kezembe venni, nézni, fogni, tartani valami olyat, ami ott nap-mint nap az újságosok standján áll, a helyi dolgokról szól, helyi nyelven, szóval tökéletes közvetítője az ottani érzéseknek.

Katapapi (Fejjel lefelé blog szerzői) kata felével már pár hónapja felvettem a kapcsolatot, hisz ők is Adelaide-ben élnek, és mindig nagyon kedvesen válaszolt az emailben küldött kérdéseimre, amiért ezúton is hála neki. Nos a fent vázolt tervem is csak az ő segítségével tud (ott) megvalósulni. Leleveleztük, h miket küldjön, mit érdemes, stb...És bizony ma útnak is eredt a kis csomagom!!!!:))) Nagyon várom, h megérkezzenek majd.

Az nagyon (nem) vicces a dologban, hogy a csomagolás+ újságok 6 dolláros költsége ellenére a teljes pakk 90 dolcsiba kerül. Na igen, a szállítás a világ másik végéről nem olcsó mulatság, de egyszer muszáj volt kipróbálnom. Nem lesz havi igényem ilyesmit küldetni, az biztos:)))

Szóval várakozásokkal telve vagyunk, és az idő néha csak cammog...

Cserébe szép az ősz továbbra is, és nagyokat tudunk sétálni a Mukkal, ami nagyon jó.

The mood of Adelaide

I can show you the mood of Adelaide trough some videos

is this depressive?
I suppose not.
Absolutely not...:)))

My IELTS result, film recommendation

A tegnapi nagy szerveres probléma ma délre megoldódott, és meg tudtuk nézni végre az eredményeket.
tadaaam:

Listening	6.5
Reading	5.5
Writing	6
Speaking	7
Overall Band	6.5

Ezt bírtam produkálni. Kicsikét csalódott vagyok a reading miatt, jobbra számítottam, de az volt a 4 közül számomra mindig is a legkevésbé szerethető rész. A writing is meglepett, oda is többet vártam, a listening és speaking ok szerintem.
Kár, h nem láthatjuk, h miket rontottunk el, szívesen megnézném.
A szükséges 4.5 bőven megvan, és az a lényeg:) ezt meg C1-re honosítják, szóval felsőfok ez így is, még ha nem is kövér:))
Ahhoz képest szép, h 14 hónapja abszolút nem használom az angolt, de attól még nagyon messze van, h kint brillírozzak majd vele.


Mindeközben tartja magát az elhatározásom, hogy angol nyelven nézzem a filmeket, most még angol felirattal megtámogatva persze. Találtam egy nagyon jó kis miniseries-t, a Mildred Pierce-t. A harmincas évek Amerikájában játszódik, és a szintén nagy kedvencem játssza a főszerepét: Kate Winslet. Nagyon szeretem a filmjeit, és nem a Titanic kapcsán, azt sosem láttam. Sajnos csak 5 részes, és már 4-en túl is vagyok, de nagyon tetszik a film. Az angolját hol egész jól értem, hol folyamatosan megállítgatom, h pár kulcsszót megnézzek, de így építkezem szépen. Muszáj szokatnom a fülemet ehhez is. 

IELTS szopóág

Ilyet még nem pipáltam!
A British Council emailben elküldte, h megvannak az eredmények, online csekkolhatjuk itt és itt. Azonosítók beír, de no results found. És így tovább miden csekkolásnál. Laca felhívta őket, és, jaj, sajnos NEM MŰKÖDIK AZ ONLINE LEKÉRDEZŐ...:((((( csak tudnám akkor minek küldték ki azt a k@&#>a emailt.
Ne aggódjunk, holnap postára adják....ja, akkor semmi baj, a magyar postát ismerve egy héten belül meg is tudhatom azt a rohadt eredményt.
Mérhetetlenül csalódott vagyok és dühös.
Az, h napok óta nem alszom emiatt, bizonyára az én egyéni problémám.
tudom....

Happy Birthday!

2010. október 16. Az első percekben...

2011. október 16. egy éves lettem:

BOLDOG SZÜLINAPOT KÍVÁNUNK ÚJRA KISMANÓ! :o)))

És persze Lillának is, a drága keresztlányunknak, aki meg 18án lesz 5 éves, és együtt ünnepeltük vasárnap a gyerekek szülinapját! Köszi Kákónak és anyának a sok-sok finomságot!

actual status of SS

Nos, a hét eleji kudarcélmény óta eltelt pár nap, és nem voltunk tétlenek.
1. Új SS kérése:
Döntésre jutottunk a hogyan tovább kapcsán, és első lépésként a leggyorsabbnak tűnő megoldást választottuk, vagyis maradva az ACS-nél új occupation-re kérünk újabb SS-t. Nem teljesen új folyamatot indítunk, mert mint kiderült, létezik olyan lehetőség is, h kódcserét kérhet a pályázó, azaz ha van már sikeresen elbírált SS pályázata, akkor kérheti, h másik pozícióra is bírálják el. Feltételezem épp az ilyen esetek miatt, ami velünk is történt, h betelt az adott államban az adott pozícióhoz a lista, amire pályáztunk.
Ennek több előnye is van:
- ez a leggyorsabb módja, h beadhassunk újabb igényt
- az elbírálás 6 hét (bár egy másik helyen 10-et írtak), de biztos, h rövidebb, mint alapból egy normál folyamat esetén
- harmadrészt olcsóbb, mint egy sima folyamat, így "csak" 300AUD.
Egy papírt sajna muszáj volt itt nekünk tölteni, úh az gyorspostával megy is Bertók zolihoz, elméletileg jövő keddre kiér, és akkor beadja az igényt. Az új kód még "zöld", azaz high availability, reméljük így is marad:)

2. IELTS 2nd round for Laca
Api elmegy újabb körre, biztos, ami biztos, hátha sikerült a band 7 in each band, mert hiába az overall 7,5, ha van egy hetes alatti, erről már írtam ugye...Az angol amúgy is nagyon fontos mozgatója lesz mindennek, úh hajrá, nyomjuk tovább. Nov 17-én megy vizsgázni, úh november végére meg is lesz majd az új eredmény, amikorra az új SS eredmény is várható, így egyszerre lesznek új infoink arra vonatkozóan, h milyen irányba mozduljunk tovább. Megy e a residential vízum, vagy provisional legyen.
Újabb vizsga újabb vizsgadíj: 46.000HUF (úh a fentivel együtt százvalahányezer ismét huss..) Ezzel számoljon, aki belevág, nagyon kell pénzelni a folyamatokat folyamatosan.

Én a hétre szabit vettem ki, persze csak virtuálisan, és csak az angolra vonatkozóan:) Ez azt jelenti, h délutánonként nem ülök a gép előtt, és nem magolok, de a jövő héttől folytatom a vocab fejlesztést, és egyre több angol nyelvű műsort fogok nézni, csak ne lenne olyan szegényes a kínálat a TV-ben...

Amikor blogokat olvasok, olyan baromi gyorsan követi egymást általában az IELTS vizsga, és az eredménye. Egyik bejegyzés a vizsgáról, és ugrook egyet feljebb, hopp, máris ott az eredmény. A valóságban meg olyan hosszúnak érzem ezt az amúgy extrém rövid időt is, amíg meglesz az eredmény...Szeretném már beírni ide én is a pontjaimat:))) A felén lassan már túlleszek, és a hétvégék mindig gyorsan telnek.

nobody said, it would be easy

Olyan ez az Ausztrália-dolog, mint a szerelem.
Nagyon benned van, nagyon a részeddé tud válni, és nagyon kínoz, ha megbántódsz valamin. Nem tudom miért, de most valami ilyet érzek belül. Fáj a lelkemnek ez a csalódás, pedig nem dőlt össze a világ. A hasonlatomnál maradva: nem csalt meg, csak megbántott a "szerelmem".Nincs vége, csak most nagyon rossz.

Beleolvastam újra a Go for it-be, ami számomra a legelső blog volt e témában (lásd oldalt a kedvencek között), és imádtam már akkor is. Most újraolvasva látom, h mindenki szív ezerrel, amíg odaér, h a repjegy a kezében van. Nem ez okoz örömöt, h másnak is szar volt közben, erről sz sincs, hanem, h látom, h a neézségek azért vannak, hogy leküzdjük, és tapasztaljunk valami újat. Ágiék kb egyidősek velünk, és kb azonos korú volt a fiuk, mint Beni lesz, ha oda jutunk, h megyünk. Nagyon szeretem a blogját, most is segített kicsit abban, h lássam merre van az előre. Köszi érte:)

nobody said, it would be easy

in the deepest

A bejegyzéseim gyakorisága és hossza kiválóan mutazja, hogy milyen hektikusan telnek a napjaink most. Felpörögtek ugyan az események, nagyon is, csak épp most rossz irányt vettek:(
Tegnap írtam, h nagyon gyorsnak kell lennünk, mert rohamosan telik be a state Sponsored Migration List (SSML) no, ez olyannyira igaz volt, h ma reggelre low-availability-ről át is esett special conditions-re, ami azt jelenti, h csak nagyon extrém feltételek mellett szopnzorálja SA. vagyis aktuálisan nincs a listán. Ez alapján kimondhatjuk, h az ugusztus óta eltelt idő hiábavaló volt....Na nem teljesen, de ez a hajó elment. Ez tőlünk független okok miatt, de nagyon rossz érzés.
Hogyan tovább?
Nem adjuk ám fel!!
Nem vagyok spirituális lelkületű, de azt mélyen hiszem, h semmi sem történik ok nélkül, úh ennek is nyilván volt oka...
Szóval mik a lehetőségek?
- beadjuk másik kódra ACS-hez újra a skill assessment-et, és újra kivárjuk ezt a 6-8  hetet, ami alatt Laca újra  megcsinálja az IELTS-et, és minden reményünk szerint tudja javítani a speakinget fél szinttel
- rákészülünk a másik szervezetre is, az Australia Engineering-hez is beadjuk a szakmaelismertetést, ami sokkal komplexebb, de nem esélytelen
- vagy hátha lesz olyan szerencsénk, h valaki mégsem adja be 30 napon belül a vízumigényét azok közül, akik Network analyst-ra pályáztak, és felszabadul hely. Ez elég lutri, de majd figyeljük....

itt tartunk.

Mostmár értem a blogokban írt nehézségek okozta érzések kavalkádját. Nem könnyű, de segít erősíteni az akaratunkat. Senki nem mondta, h egyszerű út visz AU-ba. Cserébe ott nagyon jó lesz:))

up and down

Csak, h ne bízza el magát senki, és semmiképp ne tűnjön egyzerűnek az út oda, másris újabb nehezítő körülmény:
SA GSM list-en az occupation, amire lőttünk, azaz amihez a szakma-elismretetés meglett, high availability-ről leugrott low-ra. Ez önmagában még nem a világ vége, csak nulla perc van szarakodni, azonnal küldeni kell South Australianak a paírokat, h még az érkezésükkor listán legyen a mi Ntwork Analyst-unk.
Szóval van izgalom rogyásig.
Ha ez kiseik a listáról addig, akkor új occupationt kell keresni a listán, és újra indul a szakmaelismertetés, ami több hónap plusz. Na, de erre nem gondolunk, csak gyorsan, gyorsan Bertók Zolit hívjuk, h pörgessük fel a következő lépést.

Skills assessment result

Let's show a part from a letter which has been sent by an Australian officer:

"your skills have been assessed to be suitable for migration"

6 hete várunk erre:)))))

yeah, juhéééééééééééééééééééééééééééééééééééééééééééééééééééééééé!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ez az akadály leküzdve, jöhet a next step: South Australia szponzorációját megkérni.

Talán ez a szakma-elismertetés volt a legnagyobb kérdőjel, h mit-minek ismernek el, és elég e mindez nekik, de  elég volt, és nagyon gyorsak voltak, 6 hét alatt meg is lett.

About the IELTS exam

Végre túl vagyok a vizsgán! :)
A megelőző napokat nem nagyon kedveltem, sokszor éreztem, h sok ez most így, és nagyon szerettem volna már túlesni rajta.
Szombaton aztán lezajlott.
Mit is mondjak, sztem egy abszolválható, de nagyon kemény és összetett vizsga. Nem ez volt az első angol nyelvvizsga-élményem, voltam már EuroPro business English vizsgán, ami szintén elég összetett volt, de tekintve, h business, kevésbé tűnt ilyen átfogónak.
Ez a vizsga nagyon prompt, épp azt beszéltük apával, h a valósághoz nagyon közeli bizonyos értelemben, mert van egy szituáció, amire az adott helyzetben kell a lehető legjobbat nyújtani. Mindent egybevetve semmiképp sem gondolom, h könnyű, de ha készül rá valaki, akkor meg lehet csinálni..
Eredmény elvileg okt 21-én lesz majd, Lacának egy nappal korábban fent volt a neten, hátha most is gyorsabbak lesznek:) Borzasztóan kíváncsi vagyok, mert tényleg nagyon nehezen tudnám megmondani, h mely band score-okat fogom kapni.
Az jó, h aznap abszolút nyugodt voltam, szerintem végig jól tudtam koncentrálni. (na, ha szar eredményem lesz, ezekkel már nem takarózhatok majd:)
Kicsit a részletekről:
- Listening: szokásos mennyiség és nehézség, ami a gyakorló tesztekben is volt. Megint a második nehezebb volt, mint az utolsó, de ez most nem akasztott meg, szte viszonylag jól értettem nagy részét, remélem a helyesírással sem szúrtam el.
- Reading:: Minden section hosszabb volt érzésem szerint, mint amikkel találkoztam, a harmadik különösen, és 3 féle feladat is kapcsolódott ahhoz a szöveghez, ami végképp nem gyakori. Időn belül voltam, még maradt kis idő review-ra is, ez a rész lett talán a leggyengébb...?
- Writing: sztem határozottan soft témák voltak:
 - task1: levél: barátnak
 - task2: esszé arról, h a gyerekekre sokszor mások vigyáznak, amíg a szülők dolgoznak (testhezálló:))
Abszolút időn belül voltam, de ezt tudtam is, nagyon sokat írtam itthon, és mindix max 45p volt a kettő. Így át is tudtam nézni, de egészen őszintén belegondolva eddigre már az agyam annyira le volt fáradva, h nehezen tudtam fókuszálni a lehetséges hibákra, vagy szebb kifejezésekre.
Itt volt vége, dél lett, eddig egyben ment az egész, szünet nélkül. Na eddigre már éreztem, hogy nagyon kemény igénybevétel az agynak, de élveztem:))

14h-ra osztottak be szóbelire, ami nagyon jó iőpont, mert maradt időm szusszanni egyet. Eljöttek hozzám Laca és beni, ebédeltünk egyet, aztán én mentem vissza szóbelizni, ők meg megvártak.
A szóbelitől nem tartottam, azt tudtam, h olyan nincs, h ne tudjak valamiről beszélni, ha valamit nem értek, akkor meg kérdezek.
Egy nagyon szimpatikus negyvenes angol pasi volt a vizsgáztató. Jól eldiskuráltunk:) (a tanárom azt mondta, h tekintsek úgy a szóbelire, mint egy lehetőség, h anyanyelvűvel beszélgethetek. It's ok. Így tettem:)
- a warm-up részben a házunkról kellett beszélnem, meg a számítógépekről, meg a madarakról:)
- aztán a cue card témája: foreign films, my favourite film stb.: ez nem volt nehéz, bár járt azért közben az agyam, mert nyilván nem annyiból állt, h mi a címe, és ki a főszereplő. Kicsit kérdezett az amerikai filmek hatásairól, meg beszéltem a filmiparról, a befolyáukról, and so on...
kb ennyire emlékszem. 13 perc volt az egész, de nagyon rövidnek tűnt, és borzasztóan kíváncsi vagyok, h a vizsgáztató számára ez milyen szintű teljesítmény volt, amit nyújtottam. Ezt tudom legkevésbé megítélni. Majd kiderül:)
Újabb várakozás.
megint.
közben SS 6. hetét zártuk, reméljük, hogy 2-3 hét múlva kiderül, h elfogadja e a szervezet a Laca tapasztalatait. Nagyon jó volna, ha az már meglenne, de türelem.

holnap IELTS

Nos, holnap kipróbálom magam az IELTS vizsgán.
Nem mondom, h nem izgulok, néha kicsit jobban, néha kevésbé.
Részletes beszámolóval érkezem később.
Főként, amikor túlleszek rajta :).
Az volna már a legjobb.

11 hónap meg egy fél -> új időszámítás:)

Kereken 2 hét múlva lesz a kicsi fiunk 1 éves. Nagyon gyorsan eltelt ez az idő, és ami az apropója a bejegyzésnek, h JÁR! Pár hete kezdte, szépen fokozatosan készítette magát, aztán jöttek az első lépések, egy-kettő, majd csüccs, de mostmár kimondhatom, és le is írhatom:), h Bebe igenis jár. Eljut lábon A-ból B-be simán, és önszántából.
Ez fontos elvünk, hogy semmit sem erőltetünk rá, ami a fejlődés fokozatait illeti. Nem erőltettük az ülést, mászást, hisz látszott, h menni fog, és mindegyik jött is a maga idején. Úgy 8 hónapos koráig erősen lustának számított, mindent később csinált, mint általunk ismert (bár többnyire lány) kortársai. Aztán akkor bekapcsolta a turbót, és villámgyorsan hozta mindazt, amit a "szakirodalom megkíván". és lőn a jelen állapot, amikor ha kedve tartja bizony simán kiballag utánam a konyhába a nappaliból. Nem mondom, h nem csücsül le közben, vagy holnap már őt küldöm a Pöpec ABC-be kifliért, de ez irtó nagy dolog számunkra! :))

Useful sites about AU

Tekintve, h ebbe a blogba próbálom belefűzni mindazokat az okosságokat, amiket AU projekt kapcsán tapasztalunk, az érdeklődők számára itt egy link: http://www.livingin-australia.com/
Ez nem a kivándorlás feltételrendszerét írja le, vagy egyéb követelményeket, hanem egy nagyon jó kis összefoglaló Ausztrália nagyvárosairól, különböző szempontok mentén. Így ha valaki még csak tájékozódni kezd, h mi is van ott, miért lehet jobb Brisbaine, mint Melbourne, vagy fordítva, akkor itt lehet nzelődni, és sztem az angolja is nagyon useful, nem az a fajta, amit teletűzdelnek advanced-advanced kifejezésekkel:)
Ezek mentén halad a tartalma:
 Jobs in Australia
 Salaries in Australia
 Buying a House
 Living in Perth
 Buying a Car
 Australian Pensions
 Australian Income Tax
 House Prices
 Climates of the Cities
 Sun Hours Compared
Jó olvasgatást, mi Adelaide rajongóként sok hasznos infot találtunk itt is.

Aztán itt egy másik, az Australian Property Monitors: http://www.domain.com.au/
Ez akkor a legérdekesebb, ha van kiszemel terület, ami érdekel, vagy csak úgy is lehet nézelődni benne persze..:))
Szal ha van konkrét terület, ami érdekel (state, city, suburbs, and so on), akkor beírod az irányítószámát, vagy nevét, és egy halom adatot tudhatsz meg az adott területről.
Pl átlag házárak, milyen demográfiai mutatókkal rendelkezik a terület: átlag életkorok megoszlása, képzettség, vallás stb. Érdekes ez is.

a much better day

Érdekes, hogy egyik nap után milyen fordulatot tudnak venni a dolgok a másik napra.
A keddet kataszrofális lelkülettel abszolváltam, aztán szerdára újra kisütött a nap:)
Apa interjún volt, ez harmadik kör volt már, 15 percben kellett angolul prezentálnia. Érzése szerint jól sikerült, pozitív hangulatban tért haza, és ennek nagyon örültem, h ilyen élmény volt számára ez a szituáció. Remélem sikerül továbbjutnia. Persze jogos lehet a kérdés, h ha amúgy is menni akarunk, akkor már minek ez az egész, de tekintve, hogy az előttünk álló időszak hossza ma még csak nagyjából behatárolható, és min 1 évnek tűnik, vagy annál is több, így talán nem fölösleges ezt az időszakot is értelmesen eltölteni. Több, és más tapasztalatttal gazdagodhat, és talán elillan majd belőle az a mélyen ülő motiválatlanság, és frusztráció, ami jelen üzleti-vonatkozáú-életét jellemzi. Ebben csücsülni még egy évig, az nagyon káros is lehet.

Aztán jött a másik nagyon jó hír, és hullottak a nagy kövek a szívekről...
előző bejegyzésemben írtam, h a másik nagyinak van most baja elég, na, ő az anyukám, akinél májusban mellrákot diagnosztizáltak. Ez önmagában elég ijesztő dolog. A jó hír már az elején is az volt, h nem kell aggódni, mert nagyon időben vagyunk, szinte a nulladik pillanatban kapták el a dolgot. Mégis az ő életére ez hirtelen nagyon rátelepedett, és meglehetősen nagy pesszimista kalapot tett a fejére. Aztán teltek a hónapok, vizsgálatok, döntés, h műtét lesz, mert a biopszia eredménye nem egyértelmű. Orvos keresés, majd műtét időpont tologatás 2x, tekintve, h augusztusban a kutya nem dolgozik az egészségügyben, bocs a kivételeknek, mi ezt tapasztaltuk:( Aztán megvolt a műtét, apró bemetszés, mintavétel, stb.
Tegnap érkezett meg az eredmény, és született meg a döntés a hogyan továbbról: miszerint MINDEN TÖKÉLETES, és SEMMILYEN további kezelésre nincs szüksége! Ez azért nagyon jó hír, "némileg" megkönnyebbültünk.
Ez azért is jó, mert hamarosan lesz az unokák szülinapja, és legalább felszabadultan ünnepelheti, nem azon keseregve, h vajon megérjük e a következőt. Ez mindenkinek benne van a pakliban, h nem, de ilyesmin rágódás nekem nem műfajom!

Na, ez a két dolog széppé varászolta  anapomat, plusz apa itthon maradt tegnap, és a hátam is kevésbé fáj most:)

Aztán este angolon voltam, két órásra (értsd 120 perc) sikeredett, nagyon belefeledkeztünk a tanárnővel, és nagyon sokat dumáltam. Sokszor van az, h beszélek valamiről, és keresi az agyam a széép, cizellált szavakat, kifejezéseket, de nem ugranak be. Aztán a tanárnő bedobja, és tépem az arcom, h basszus, ez hogy nem jutott eszembe. Na igen, tudom, SOKAT KELLENE BESZÉLNI-HALLGATNI. Jó, majd AU-ban:)) Ott csak arra lesz mód.