2011. december 28., szerda

Canberra presented a present

Nem gondoltam volna, h idén még egyszer megajándékoz Ausztrália, de megleptek:)
Alig néhány nap telt el a Melbourne-ből érkezett package után, és lőn, újabb adag prospektus landolt a postaládánkban egyenesen Canberra-ból Life in Australia címmel.
Stílusosabb évzáró gondolatot aligha találhattam volna.
Szeretnénk megtepasztalni, milyen is az....life in Australia. (ízlelgetem, mint egy finom kandírozott narancshéjakkal teli étcsoki kockát:)
Magunknak nagyjából ezt kívánom az egészség mellé. Így, vagy úgy, de sikerülnie kell!!!

Fogadalmak?
Nem tudom ki hogyan áll velük, nyilván ez az időpont a legjobb alkalom elhetározásokra jutni, és szent meggyőződéssé formálni vágyakat. Őszinte leszek, nekem ezek nem mennek, vagy nem tartósan.
Most egyet mégis elhatároztam, holnaptól erősen növelnem kell azon alkalmak számát, amikor kizárólag angol nyelvű adókat nézek a tv-ben. Mondjuk eleve nem túl sok időt töltök tv előtt, de ha már mégis, nincs tovább mese, őrült tempóban kell az agyamba önteni az angolajkúak egyelőre sokszor követhetetlen fordulatait. Mert kérem, angol felső ide vagy oda, egy film nézése angol felirat nélkül még nem csak lezsibbaszt, de fel is bosszant, és tükröt tart elém, h lám, lám hülye vagy(ok).

Holnap második évébe fordul a blogom, izgalmas érzés, és folytatom, semmi kétség!
Addig is...


reményeket beteljesítő, varázslatosan boldog új évet hozzon mindenkinek az új év, aki értékes perceit áldozza blogom olvasására.
Záporozzanak a vízumok ránk, és akik kint vannak, azoknak pedig hozzon az új év állampolgárságot, vagy amire vágynak:)

Majd jövök még 2011 summary-vel is.
next time





2011. december 23., péntek

xmas


Furcsa, hogy eltelt egy év. tavaly ilyenkor még csak merész álomnak tűnt mindaz, amiért idén már jó sok mindent tettünk, de továbbra is leginkább álmodozunk. Tavaly karácsonykor került a fa alá az első -NatGeo - könyv Ausztráliáról, amit azóta hány-de hányszor elővettem, és olvastam újra-meg újra. Nem tudom megunni.
Mostanra készen állnak a sütik (a mai napomat kicsit túlvállaltam ezekkel), és talán Beni korán elalszik, és csomagolhatom az ajándékokat is.

Ezúton rövidre szabtam a bejegyzést és annyi maradt hátra, h 
szívből kívánok mindannyiótoknak nagyon boldog karácsonyt őszinte szeretettel!:)



Budapesten most havazik, és egész nap cudar hideg volt. AU-ban meg nyár van...Miért is ne vágynánk oda? :)))


2011. december 20., kedd

263112

A fenti számsor egy kód.
Network administrator fedőnéven fut,
státusza high availability (at this moment...)

az úgy történt, h Laca tegnap nagy lelkesen hívott, hogy képzeljem el, van SA state sponsored migration list-jén van egy occupation, ami gyakorlatilag ugyanazt fedi, mint a legelső kódon beadott skills assesment-ünk. Pusztán árnyalatnyi eltérések vannak ennél (nyilván azért is fut külön kód alatt). Az első ugye a 263113 volt, vagyis ez a tesója neki. Sztem:) Az első szakmaelismertetésünk ugye megvan, sikeres, csak éppen az azon a kódon beadható state sponsorship helyek teltek be, mire mi megkaptuk. sit:(. Erről akkoriban írtam is.
Aztán volt egy másik kódra egy próbálkozásunk, ami sikertelen volt, ez érthető is, kicsit elsiettük a nagy elkeseredésben, de mindegy is.
Aztán most itt van az új felfedezés, ami halkan mondom esetleg új esély arra, hogy közelebb kerüljünk egy lépéssel...
Az időzítés abból szempontból nem szerencsés csak, h az ünnepek miatt szünetel a munka az ACS-nél is, de addig van ideje a papíroknak kiérni Zolihoz. Persze ez újabb skills assessment, ami újfent plusz költség, de ezen ne múljon, ha sikeres volna, akkor azt hiszem visszamenőleg a sokszorosát is áldoznánk rá.

Mit is jelent(het) mindez?
És most következik utazásunk HA-földre, a feltételezések országába. Öveket bekapcsolni, jó utazást kívánok:)
Nem akarok babonássá válni, de most azért gyorsan lekopogom a dolgot, h el ne kiabáljam.
Szóval, ha ezt az új kódot elfogadják, (jan 3 után max 6 héten belül)
és még nem telik be addig a beadható igények listája,
akkor beadhatnánk az igényt állami szponzorációra SA-ba (előzőhöz 2 hét)
és ha az is megvan,
akkor PR vízumra (tavasszal....???)
Így hatékony lépéseket tehetnénk azidő alatt is, amíg az újabb IELTS vizsgára várunk.
Megjegyzem fenti forgatókönyv esetén nem kell(ene) újabb IELTS, akkor tud apa a szakmai vizsgákra koncentrálni, h minél több tudását és tapasztalatát lepapírozza. Ezt csak megerősítették bennünk tanult és tapasztalt AU-ban élő kedves kapcsolatunk, ahogyan azt is hangsúlyozták, h üres várakozásra nem szabad időt pocsékolni, minden nap számít.:) jelentem, megfogadjuk!

Emellett persze pályázgatunk is. Azt sem adjuk fel.
És ha mindez a fent nagyon visszafogottan vázolt opció nem a mi utunk volna, akkor maradhatnak az eddigiek.
Reménynek nem utolsó:)
szorítsatok!

2011. december 19., hétfő

Melbourne has knocked in my door ;)

Nagyon kellemes meglepetésben volt ma részem.
Úgy látszik AU is akar minket, és néha, amikor a mi -külső szemlélő számára látványosnak mondható- aktivitásunk épp alábbhagy, akkor meg a hőn áhított célország nyújtja a kezét:)

Délelőtt csengettek, DHL-es futár áll az ajtóban. Nem értettem, h miért, hisz épp nem vártam semmi küldeményt. Név, cím egyeztet, és az alapján pedig én volnék a címzett, nem tévedés.
Hatalmas doboz, bár súlyra elhanyagolható, sok-sok papír az oldalán, de még mindig nem láttam, h ki is küldte...
Aztán, amikor kinyitottam, akkor esett le, h Victoria állam (igen személyesen:)) volt olyan kedves, és küldött két posztert és egy brosit Melbourne-ről és Victoria államról. A poszterek miatt volt a hatalmas doboz, vicces, h nem akarták, h sérüljön, ezért még csak nem is hengerbe tekerve tették bele a dobozba. Persze irgalmatlan mennyiségű pufi-pattogós műanyaggal körítve mindez. Majd jól lehett pattogtatni:)

Apróság mindez, de olyan "égi-jel" félének vettem, lám nem szabad csüggedni, down under gondolnak ránk:)

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem a véletlen sodorta hozzánk a csomagot, hanem jó rég regisztráltam Victoria állam honlapján, ahol lehetett ilyen starter kit-et kérni postán. Én meg persze kértem, hisz az milyen jó érzés, amikor megérkezik. 2-3 hetet írtak céldátumnak, amikorra várható az érkezése, de szerintem 2x annyi is eltelt már. Sebaj, így igazi meglepi volt, és apró örömök az igazán nagyok, úgyhogy ez egy happy day:)

Most aztán majd lehet menni IKEA-ba szép illő keretért, és poszterek a falra. Nagyon szép lesz. Majd fotózom és publikálom.
Ettől még WA is szerelem, sőt egyre az, főként, h Ági kezén keresztül egyre több input jön onnan, ami csak fokozza mindezt, de hagyjuk magunkat, válasszon majd AU, hogy hol akar minket látni, és fejet hajtunk akaratának...
Ezen ne múljon semmi.
:)

2011. december 16., péntek

above one thousand

Kedves olvasók,
azaz a fentiek alapján azt hiszem bátran mondhatom azt, hogy olvasótábor!:)
A vízumos pár :) mellett amai nap másik híre, hogy átléptük a bűvös ezres számot az oldalmegtekintések számlálóján. W o w! Csak ámulok és bámulok:)

Megmondom őszintén, hogy bár szeretek írni, de sosem voltam még ilyen kitartó, hogy hónapokig rendszeresen írjak egy (a blogokat megelőző időkben) naplót. Többnyire tinédzserkorom felvillanásai voltak, amikor egyet-egyet elkezdtem, és a miből kell készülni másnapra, miből hányast kaptam, és különben is attól, h okos vagyok, miért ilyen ronda topic-okban ki is merültek.
Aztán a modern idők kezünk alá sodorják a billentyűzetet, és lássuk be, adva van egy sajátos élethelyzet is, ami van olyan hosszadalmas, hogy hónapokig (khm, pár év is számolható hónapokban, és így jobban hangzik, nemde?) témája lehet egy blognak, majd aztán abból építkezve még tovább is.
Talán.
Sokan hagyták abba bizonyos pontoknál, vagy tették zárt olvasói kör számára elérhetővé írásaikat.
Öszinte leszek, az elején picit nagy arccal bíráltam őket, most néha már meg-megcsap a szele a dilemmának, hogy mit írhatok ide, ami még személyes, még nem cenzúráztam agyon, még témába vágó, de érdeklődésre is számot tarthat, ugyanakkor hasznos és releváns is. Nem kevés rostán szaladnak át a gondolatok, mielőtt így végzik, mint most ezek, és OLVASHATOD:)
Ugyanakkor ez a blog -úgy érzem-, hogy valamiféle virtuális kapocs a terveinket tartalmazó könyv, és a jelen lapjai között. Valahol számomra is egy fontos menedéke aaz AU-hoz köthető gondolatoknak, vagy még inkább eseményeknek.
És persze újabb-és újabb embereket hoz a látóterembe, ami új élményeket ad, de új tapasztalatokat egészen  biztosan.

Ezresnél
ezekkel
mertem
szemeteket
tesztelve
merengve
letenni ide.

who have succeeded: Zsx2

Van egy blog, amit olvasok, és aminek írói egy nagyon kedves fiatal pár, akik 2009 óta készülnek AU-ba, és azóta sokszor és sokféle módon kellett már bizonyítaniuk, h van türelmük, és kitartásuk véghezvinni a tervüket minden nehézség ellenére.
Zsuzsi és Zsolti azt hiszem ma olyan sorokat olvasott, amire nem nagyon van méltó hasonlat azok tollából, akik még nem éltek át hasonlót, így én is kevés vagyok hozzá, hogy az érzést szemléltessem, vagy a megkönnyebbülés és öröm mértékét szavakba öntsem.

Egy biztos, nagyon szorítottam nekik, mert igazán nyitott, értékes embereket ismertem meg bennük, és őszintén szívből küldöm gratulációmat nekik ebben a formában is.

<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<
Persze nem önzetlenül, remélem hasonló jókat olvasok majd az ő tollukből rólunk a mi visa granted napunkon  ;)))))) (írom mindezt sok-sok szmájlival)

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

2011. december 15., csütörtök

and one more!

A magánnyugdíjpénztárakban maradt 102 ezer embernek a befizetését
újfent magához irányítja a kormány, ebből 48 milliárdot remél.
Emlékezetes, tavaly ősszel arról határozott az Orbán-kormány, hogy
idén decemberig a tagdíjakat az államkasszába irányítja, de 2012-ben
már visszaáll a normál rend, és a pénztárba megy a pénz. Ezt az
ígéretét szegi meg most a kabinet, a tagdíjat határozatlan ideig
irányítja magához az állam.


n o  co m m e n t
ill amit írnék az szabadosabb és plasztikusabb volna, mint amit eme fölöttébb szubjektív, de azért neveltetésemnél fogva kulturáltan vezetett blog lehetővé tenne.