different everyday things

First of all, lets's talk about some IELTS :)

Stílusos kezdés, nemde?

Szóval 3 hét és egy kicsi a vizsgáig, ez jókora izgalmat okoz, nem tagadom. Olykor soknak érzem, és felülkerekedik a na, essünk már túl rajta érzés, máskor meg peparázok, h rohan az idő, és én még ezt sem, meg ezt sem tudom...Terveimhez hű maradtam, és szept 10-től áttértem a tesztekre. Most napi 1-2 tesztet csinálok, readinget és/vafy listeninget. Nem mennek rosszul, de még mindig bennem van az a furcsa érzés egy-egy feladat közben, h hú, ha ez ilyen könnyűnek tűnt, akkor tuti benéztem, valamit...Nem szabad a feladat láttán elkönyvelnem semmit előre, hanem koncentráltan nekiállni az adott idő alatt a legjobban átnézni/megcsinálni.

Nézzük az időfaktort:

-listeningnél adott, ott nincs mit készülni, speaking uaz a helyzet. Reading és writing esetén is szigorúan időnyomás alatt csinálom a feladatokat, mérem a részidőket (section 1,2,3), és úgytűnik, h barátom maradt az időkeret, mert mondhatni bőven beleférek. Arra gyúrok, h maradjon pár percem majd átnézésre is, vagy a bizonytalan részek újragondolására. Most inkább szűkebb keretet szabok, és úgy tűnik, h ez működik. Ez a rész nem paráztat legalább.

-writingokkal most leálltam, írtam jó sokat már, úgy 10-15-öt, de azokat az angoltanárommal nézzük át. Úgy tűnik, h nagy gond nincs velük, ill annyi, h rátalált néhány "kiváló" típushibámra, amiket szépen hozok minden írásomban. Nézzük a jó oldalát, mivel felismertük őket, reméljük ki tudom irtani magamból addigra, a másik oldala, h talán újakat nem vétek majd, és koncentrálhatok arra, h még több szép kifejezést vigyek bele, vagy színesítsem a nyelvtant. Meglátjuk. A struktúra ok, a mennyiség ok, sőt, olykor sok is, visszább kell vegyek, és azt mondta a tanárom, h jók a kezdések, tetszenek neki az írásaim. Remélem, h nem hozok majd nagyon alacsony színvonalat a vizsgán sem...

Azon gondolkodtam, h minek presszionálom magam a readinggel. mint az őrült. A 4.5 szintet bizonyára átugrom, afölött meg nem tök mindegy, h milyen lesz? AU-ban nemigen kell majd 5 perc alatt átfutnom valamit, amivel kapcsolatban egészítsek ki 6 mondatot, döntsem el, h igaz e vagy hamis, vagy egyetértett e az állítással a szerző, vagy nem? Ha normális volnék, valóban hagynám, de nem vagyok az. Hülye megszállott feladat-és teljesítmény kényszeres őrült vagyok, úh nyomom magamba a teszteket, és szeretném a legjobb formámat hozni majd...ráadásul kezdem élvezni is a feladatokat. Mondtam, h őrült vagyok:))

IELTS-ről ennyit, folyt köv még:)

value for money?

Érdekes tapasztalatra tettem szert a napokban. A vaterás bejegyzésemből kiderülhetett, h nem vagyok az a fajta, aki őrülten rohan a divat után, ill inkább úgy igaz, okosan próbálom megoldani mindezt. A gyereken is szeretem a vagány, helyes kis cuccokat, de nem vagyok hajlandó vagyonokat költeni rá, és erre jó a vatera is számomra. Mindemellett vannak olyan cuccok, amikből vagy nem veszek használtat, vagy a használt is olyan drága, h akkor már inkább újba ruházok be. Ilyenek az alsóruhák aka body-k és sokszor a kabátok. A Next angol márka gyerekruháiért rajongok, stílusos, jó minőségű darabok, és hála az égnek tele velük a használtruha-piac. Van egy Next üzlet a Westendben is, néhányszor benéztem már főleg sale esetén, de valahogy mindig elképedtem azon, h milyen drága. Aztán valamikor a next.co.uk oldalára keveredtem, regisztráltam, és mit ad isten, az euróban megadott árakat jó magyar forintra átszámolva (+ delivery cost, ami 5euró) is jóval olcsóbb lett a szla vége, mintha ittt veszem Bp-en. Egy példa: 3db-os pizsi szett 6.650 Mo-on, és sosem akciós, tekintve, h nem szezonális darab, a next weboldalán 4.500-ra jön ki.... és persze mi keresünk szarabbul, nem a z angolok. Akkor hogy is van ez? Jah, és mondanom sem kell, h a csütörtökön délután megrendelt cuccok kedd reggel az ajtómnál voltak!

Akkor megyek én a westend nextbe? Nemigen.

car dealers

Kis szünet után újra itt is vagyok.

IELTStémában annyi történt, hogy confirmed státuszú lett a jelentkezésem, úh mostmár nincs visszaút... Izgalmasabb a készülés, és persze egyre hülyébbnek is érzem magam. Ráadásul az elmúlt egy hétben elég lazára vettem a tanulást is. Először is itt volt nálunk a keresztlányunk és a tesóm pár napot, aztán mi mentünk haza vidékre pár napra, úgyhogy Beninek is mozgalmasabb napjai voltak. Lillával jól eljátszottak, aki ugyan már majdnem 5 éves, de édesek együtt nagyon:)

Ami a címet illeti új projektbe fogtunk. Ha a munkámból veszek példát, akkor miniprojekt indult, mert a legnagyobb természetesen az AU.

Az a helyzet, h Beni elég nagy már ahhoz, hogy lehessen vele bőven házon kívüli aktivitásokba is fogni, de ez autó nélkül elég problémás, és nehézkes. Sajnos a bkv-t el is felejthetjük, mert az abszolút alkalmatlan arra, h babakocsival egyedül nekivágjak bármilyen távolságnak is. Azt meg nem akarom, h az emberek segítőkészségén múljon, h fel tudok e jutni a buszra, v sem. A metróig el sem tudnám tolni a babakocsit, mert egy csomó lépcsőn kell fel-le vinni, szval impossible. A céges autóm ugye gyes alatt nem jár, ez tök érthető, és eddig úgy gondoltuk, h ha valóban beindul minden, akkor sem extra pénz erre, sem értelme egy, másfél évre. A hétköznapok meghazudtolták mindezt, mert nagyon hiányzik egy járgány. Így aztán osztottunk-szoroztunk, és kijött egy összeg, amit most autóra fordíthatunk. Nem túl sok, de vannak ezért már egész jó állapotú autók is. Mellesleg erről tudnék külön írni, hogy a kereslet-kínálat árszintje hogyan alakul, és közgazdaságilag mi az ára valaminek, meg a kapzsi dealer szerint...(remélem nem olvassa ezt majd a tegnapi "salesman", mert még megvár valahol egy sötét utcában:))

Szal jött az ötlet, h nézzünk autót. Apa javasolt pár paramétert, pl automata váltósat szeretne nekem, mert szerinte az sokkal jobb volna, amikor a gyerekkel együtt megyünk. Biztosan így van, nem tudok mit mondani, mert sosem vezettem olyat. Ráadásul manuálisat sem sokáig, mert viszonylag friss a jogsim, alig 2 éves:) Na igen, ez a projekt viszonylag későn indult nálam...

Használtautóponthu felüt, paraméterek beír, autók listázása...találtunk egy helyet, ahol volt 2 érdekesnek tűnő autó, viszonylag jó áron. A keretünkbe max 800.000huf fér, de az az abszolút plafon. Találtunk egy Subaru Imprezát, ami nálunk totális favorit. Igaz, h nem sportkocsira van szükségem, de ez nem sti volt, nem is turbós, pusztán "csak" 2000-es motorral, viszont automata, kombi, és jó állapotúnak tűnt, ára is ok volt, még a kora is elment. Autókereskedésbe el, kint harmincsok fok. Megérkezünk, salesman ül a bódéjában, nemigen mozdul. Szóltunk neki, h megnéznénk a subarut, erre résnyire nyitja a bódé ajtaját, és annyit mond, h nézzük meg, nyitva van az ajtaja...hoppá. igazi értékesítő, szinte ugrott, h kedvünkbe járjon. nooooooooooooot!

Nagy kényszeredetten aztán csak odamászott, ahogy nézegettük az autót, külsejéről (az emberünkéről) csak sztereotípiákban tudnék mesélni. Kopasz, fuksz, ruházat, stb...

Laca nézegeti az autót, ami külsőre tényleg nem volt gáz, de aztán felnyitottuk a motorház tetejét. Hoppácska, törött volt az eleje, amit nem sikerült megcsinálni, csak nagyjából tákolni. Az, h hátul olyan lyuk volt, h darazsak költöztek bele? Istenem, "filléres" javítások, ahogy eladó úr fogalmazott. Nem az a baj, törött volt, bár ezt sokáig tagadta, hanem, h nem volt megcsinálva utána. Persze eljöttünk, de elég szomorú tény, h nagyon résen kell lenni, mert a szart akarják odaadni sokszoros áron. ma újabb kiszemelt autót nézünk meg, majd beszámolok:)

special divorce and some IELTS

Úgy tűnik, hogy kettős tartalmat visz a blogom, egyrészt a gyereknevelés rejtelmeibe engedek betekintést, persze szigorúan az én szűrőmön keresztül, másrészt szól az útról minden értelemben. Jaj, ez az út szó gondolatban Coelho útjára terelte az agyamat - és bár azon nem jártam - ez is kicsit olyami lehet/lesz érzésem szerint. El camino abban az értelemben, amit Bogdanovitsék is írtak. Új élet, új hit, új barátok, és csak többek lettek a változással. Én is így gondolkodom a jövőre nézve.

Az első témánál maradva 2 dologról szeretnék beszámolni. Az első egy jelentéktelennek is mondható, de számomra nagyon furcsa, és nyomokat hagyó dolog volt. A minap sétáltunk hármasban, a szokásos esti útvonalaink egyikén, amikor közeledett egy csapat felnőtt és néhány gyerek biciklivel. Egy kislány közülük előre tekerhetett, mert a járda mellett állva várt rájuk. Ahogy mellé értünk, a következőket mondta: "Nem aranyos a kisbaba"... Az, hogy ez mit jelent, nyilván értem, és gondolhatta is így, de borzasztóan furcsa és képzavaros élmény volt nekem ez. Ott áll egy 6 éves forma gyerek, ránéz a mienkre, és ez az egyetlen mondat, amit idegeneknek odavaet. Hová lett a világ rendje? Egyrészt, mert a gyerekek még nagyon kedvesek általában egymással, mosolyogva ismerkednek, aztán később persze lehet conflict, de első blikkre nemigen. Másrészt sokszor az feldob, ha sétálhatok Benivel, ugyanis a mi pesszimista és negatív érzelmű világunkban is 10-ből 8 és fél ember nyíltan mosolyog, és még kedves szavakat is mond, ha meglátja a kis muki igézően kék szemét, és tüsi szöszi tincseit. Erre ott ez a kislány, és kibök egy ilyen mélységesen gonosz mondatot. Nem értem...

Fátlyat rá.

A másik gyerekes történésre utal a cím is. Tegnap harmadízben szakadtam el a gyermekemtől:) Első volt a szülés, a második amikor kiságyban kezdett aludni és nem velünk (nem elejétől alszik ott, hanem úgy fél éve), és tegnap a harmadik, amikor külön szobába költözött a nagyfiam:) Még nagyon furcsa érzés, olyan, mintha átdobtam volna oda, pedig helyes kis szobája van, sok-sok játékkal, és gyakorlatilag a délutáni és éjszakai alvás ideje alatt van ott egyedül, de mégis...Majd megszokjuk ezt is, sokan már null kilométeresen külön szobába teszik, mi vártunk 10 hónapot.

Jelentem jelentkeztem IELTS vizsgára. Október 8. lesz a nagy nap. Épp a jelentkezéshez 2 hónapra. Huhh, izgi:))) Ma utalta el az árát 46.000 Huf-t. Csak, h a cost oldal is vezetve legyen a blogban.

Ill BZ-nak is tegnap utaltunk, úh most volt kiadás bőven:) sebaj, jó célt szolgál!