we were in Australia

Hadd kezdjem először is azzal, hogy egy különleges ponthoz érkezett a blogom, mert ez éppen a kerek

100. bejegyzés!

Erre az alkalomra nem is állhatnék elő stílusosabb történettel, minthogy ma Bécsben jártunk, és mostmár nem csak szívünkben és lelkünkben látjuk azt a bizonyos vízumot, hanem az útleveleinkben is.

Maga az ügymenet nagyon gyors volt. Előző nap kértem időpontot, másnapra adtak is valóban, ahogy az előzetes érdeklődésem során mondta a hölgy. 11.30-ra kértem, h odaérjünk, és ne kelljen hajnalban kelni, bár így is 5.55-kor csörgött az óra...
Na de visszatérve a vízumos részhez, útleveleket és grant lettert kellett vinni. Érkezés pár perccel korábban javallott, mert gyors security vizsgálat előzi meg a belépést a reptereken is szokásos módon. Utána elkérték a pírokat, pár perc múlva visszaadták, már "új" belsővel..:)) Az egész max 10 perc volt, hát kb ennyit voltunk ma Ausztráliában... :o)

Szóval a koránkelést viszonylag időbeni indulás is követte, amit muszáj volt tartanunk, ugyanis a mai nap egyetlen rossz pontja az az időjárás volt...Odaúton a magyarországi szakaszon szinte végig szakadt az eső. Nem kicsit, nagyon. Bécsben csak akkor kezdett, amikor megérkeztünk a követséghez. Van mélygarázs az épületben, de mivel nagyon közel az utcán is volt parkoló, így azt választottuk, hisz úgysem esik - felkiáltással...:) Percek múlva már ez nem volt igaz, de volt "védőfelszerelésünk", úh maradtunk.

Az épület Bécsben. sajnos az időjárás miatt a zászlók szomorúan lógtak lefelé...

A harmadikon van a követség - itt:

:o)

Mivel hamar végeztünk, még volt időnk ebédig, ezért úgy döntöttünk, h el is indulunk haza, és Parndorban beiktatunk egy ebédet meg kis shoppingolást. Ekkorra az időjárás egészen elfogadható lett, legalábbis nem esett. Ebéd és kis vásárlás után aztán hazaindultunk. Újra Magyarországon haladva az autópáyán konkrétan az Armageddon forgatásába csöppenhettünk - tuti, h Bruce Willis nem is a Die Hard sokat forgatja most itt nálunk, hanem az Armageddon 2-t - ugyanis egy pillanat alatt aszfalt színűvé vált az ég, és olyan eső szakadt le, h konkrétan semmit sem láttunk, és gyök kettővel is alig lehetett haladni. Félelmetes volt, nekem legalábbis.

Jól el is fáradtunk mire hazaértünk, főleg, Laca, mert csak Ő vezetett végig szegény. Sebaj, szép nap volt azért! :)